A betegség az egész világon előfordul, de megjelenésének kockázata az észak-európai országokban a legnagyobb. Viszonylag jelentős a mediterrán országokban is.
Viszont ritka a távol-keleten, Kínában, Japánban, a Szaharától délebre eső afrikai országokban.
A lisztérzékenységben szenvedők első fokú rokonai között százszor gyakrabban fordul elő, mint az átlagnépességben.
Az én apai nagymamámnak, aki sajnos 1991-ben meghalt, voltak hasonló tünetei, mint Nekem.
Világ életében vészes vérszegény volt, ment a hasa, nagyon sok ételt nehezen emésztett.
Sohase derült ki mi okozza, lehet lisztérzékeny volt, de lehet hogy nem. Sohase diétázott.
Az öcsémnél 1995-ben diagnosztizálták. Nála nem voltak emésztési gondok, kiütései voltak, olyan ekcéma szerű. Sokáig azzal is kezelték.
Nálam már a '90-es évek végén is voltak tünetek, de nem igazán törődtem vele. 2001-ben már előrehaladott volt....így esedékessé vált a diéta. Ekkor diagnosztizálták.(erről később)
A két fiam sajnos veszélyeztetett e téren. Gergőt már vizsgálták, most még negatív, de sűrűn kell nézni, akkor is ha nincs tünet.
Milánnál nemrég vezettem be a glutént, így várni kell hogy a szervezet hogyan reagál.
A családom többi tagjánál nem tudok róla, hogy vannak e tünetek, de nem diagnosztizálták senkinél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése